A leggyakrabban emlegetett megújuló energiaforrásaink a nap-, a szél-, a víz-, és a geotermikus energia, valamint a biomassza. Ezeket azért nevezzük megújuló energiaforrásoknak, mert emberi időléptékben képesek újra és újra termelődni. Velejárójuk, hogy nem akárhol, hanem kizárólag típusuknak földrajzilag alkalmas helyeken telepíthetőek, viszont korlátlanul állnak rendelkezésre. Szemben a nem megújuló energiaforrásokkal, mint amilyen a kőolaj, a földgáz, vagy az urán.
A globális felmelegedéshez jelentősen hozzájárul a fosszilis energiahordozók égetése, melyek az égetésük során felszabaduló nagy mennyiségű széndioxiddal növelik az üvegházhatást. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások környezetkímélőbb, alternatív megoldást nyújtanak. Esetükben a mérhető széndioxid-kibocsátás jellemzően gyártáskor, telepítéskor, valamint a szállításkor keletkezik.
Egy kilóWatt óra elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g, naphőerőműveknél 30,9 g, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO2-kibocsátás keletkezik, míg ez a szám földgázerőműveknél 350-400 g, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető.
Másik népszerűségi szempont, ami a megújulók mellett szól, hogy energia függetlenséget biztosítanak más országoktól azáltal, hogy alternatív megoldást biztosítanak többek közt a kőolajtól és földgáztól eredő függőségi helyzetünk szempontjából. Alternatíva nélkül komoly gazdasági válság vagy háborús helyzet esetén kilátástalan helyzetbe sodródhatnának a függő helyzetben levő országok.
Ugyanakkor a környezetvédők felhívják a figyelmet arra is, hogy számos esetben fokozott környezetvédelem alatt álló területeken létesítenek zöld energianyerő erőműveket. Jelenleg a világ megújuló energia forrásainak legalább 17%-a ilyen elhelyezkedésű.
Egy nemzetközi kutatócsoport 12 500 zöldberuházás fekvését vizsgálta meg, és megállapította, hogy közülük több mint 2200-at az érintetlen vadonban, természetvédelmi területen vagy különösen gazdag élővilágú térségekben létesítettek. 169 projekt olyan szigorúan védett területen valósult meg, ahol egyáltalán nem lenne szabad fejlesztési tevékenységet folytatni.
Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 10,5%-át tették ki. Ebből 54% volt a biomassza, 23% a szél, 12% és 5% a napenergia aránya. Az Európai Unió előírásának megfelelően 2020-ig az energiafelhasználásunk legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznünk.
A somogyvámosi ökofalu esetében nincs bevezetve központi áram a területre. Sötétedést követően közvilágítás sincs, a közösség napelemeket használ a lakóházak, illetve a szolgáltató épületek egy részének energetikai ellátására. Ezen felül a természet közeli életmódot követve fatüzelésű cserépkályhákkal fűtenek, valamint egyes programokon fatüzelésű vagy tehéntrágya hevítésű tűzhelyen is főznek. Elhanyagolható mértékben a szélenergia hasznosítására is vannak próbálkozások.
Források:
Alternative Solutions Kft.
Eurostat – A megújuló energiaforrások felhasznásálása az EU-ban
greenfo.hu
Magyar Energetikai Hivatal